Tehetetlenség

Adódnak olyan helyzetek az életben, amikor már annyira tehetetlennek érezzük magunkat, hogy legszívesebben semmit sem tennénk, gondolván úgy sincs hozzá erőnk, csak várni szeretnénk...hogy az idő megoldjon mindent helyettünk, aztán eljön egy pillanat, ami visszaránt a valóságba, s így végül a szöges ellentétét tesszük és mondjuk annak, amit gondolunk. Érthető. Hisz egyszerűbb azt mondani egy mosollyal az arcunkon, hogy: jól vagyok, mintsem felfedni legféltettebb titkainkat, elismerni saját sebezhetőségünket.

Never give up

Szeretném, ha úgy emlékeznének rám, mint a lányra, aki mindig mosolygott, még akkor is, mikor mindig összedőlt körülötte. Ha elszomorodom, ha tehetetlennek érzem magam, ha pillanatnyilag úgy érzem, hogy semmi nem lesz jobb, akkor sem veszíthetem el azt, ami életben tart: a reményt.

Bánat

Van a világon olyan bánat is, amit nem lehet megsiratni. Az a fajta, amit senkinek se lehet elmondani, s ha mégis, akkor sem értik meg. Ez a szomorúság megváltozhatatlan, csendben megüli a szívet, felhalmozódik, mint a hó a szélcsendes éjszakákon.

Just a dream...

Remény

Mert az ember már csak ilyen. Ha másban nem, legalább abban reménykedik, hogy valóban a remény hal meg utoljára.

Köszönöm Betti! :)

Sportolóként rájöttem, hogy a "küzdés" a legcsodálatosabb, amelyet csak el tudok képzelni. Ez a dolog arra késztet nap mint nap, hogy van feljebb, hogy van miért élni, hogy van az életnek értelme. Mi az, ami képessé tesz bennünket, hogy elérjük egy célt, esetleg álmokat? Csak ez a kis szó: akarom. Nincsenek leküzdhetetlen akadályok, csak emberek, akik nem hisznek az akadályok legyőzésében. Önmagunkkal vívni: a legszörnyűbb viadal, önmagunkon győzni: a legnagyobb diadal! Nyújtsd mindig a legtöbbet! Ne elégedj meg azzal, ami vagy! Próbálj meg az lenni, ami lehetnél! E gondolatok sokasága szokott cikázni a fejemben. Nem tagadom, egy párszor nekem is eszembe jutott az, hogy feladom, de ilyenkor önmagammal harcoltam, a szó szoros értelmében. Egy adott napon, adott körülmények között azt gondolod, korlátaid vannak. Majd eléred a határt, és azt mondod: "oké, ez a határ". Majd hirtelen egy kicsit tovább lépsz. A gondolataid hatalmával, az eltökéltségeddel, az ösztönöddel és a tapasztalatoddal nagyon magasan tudsz repülni. Minden apró kis lépés nagyon sokat jelentett számomra, mert ilyenkor még jobban tudatosult bennem, hogy egy lépéssel közelebb vagyok a célomhoz. A legtöbb elismerésem az edzőmé, Zsigáné Mezei Beátáé /Bettié/, aki mindig segített és kitartott mellettem. Voltak nehéz pillanatok, sírások, de nem hagyott cserben és a munkámat is megbecsülte. Kevés az ilyen ember, de én boldog vagyok már magával a tudattal is, hogy a Black Belt Fitness Center tagja lehetek. Az évek elteltével olyan kötelék alakult ki bennem, hogy szinte a 2. otthonomnak tekintem az edzőtermet. Sokszor elgondolkoztam azon, hogy el kéne mennem másik iskolába, de amint belemélyültem ezekbe a dolgokba, akkor tudatosult bennem minden. Itt van mindenem és mindenkim. Az edzőm, a csapatom, a múltam, a jelenem, s talán a jövőm...

Bizonytalanság

A bizonytalanság érzése leginkább valami lappangó betegséghez hasonlít, amely észrevétlenül felszívódik az ember szervezetében. Van úgy, hogy nem is gondol rá, nem is vesz tudomást róla, egyszerre aztán erőt vesz rajta és a legboldogabb perceket is meg tudja mérgezni a bizonytalanságnak az a lehangoló tudata, amely ellen nincs orvosság.

Félelem

Az emberek félnek, hogy valóra váltsák a legnagyobb álmaikat, gondolván, hogy meg sem érdemlik, vagy megvalósítani nem tudják őket. Mi, emberi szívek meghalunk a félelemtől, ha csak rágondolunk a szeretett lényre, aki örökre elmegy, vagy arra a pillanatra, amikor meghiúsul a várakozás vagy arra a kincsre, amely ahelyett, hogy előkerülne mindörökre a homok rejtekében marad. Mert ha ez történik, végül nagyon szenvedünk.

Önmagam vagyok, s az is maradok !

Az vagy, akinek hiszed magad. Ne ismételgesd folyton, amit a 'pozitív gondolkodás' hívei sulykolnak, hogy 'igen, szeretnek, igen, erős vagyok, igen, meg tudom csinálni'. Nem kell mondogatnod, hiszen ezt már tudod. Ahelyett, hogy megpróbálnád bebizonyítani, hogy jobb vagy, mint gondolod, egyszerűen nevess. Nevess az aggodalmaidon, a bizonytalanságodon. Nézd humorral a gyötrelmeidet. Kezdetben nehéz lesz, de lassanként hozzászoksz !

Érzelmek

Amikor súlyos érzelmi válságon vagy túl, ne a nehéz pillanatokra emlékezz, hanem arra gondolj, milyen jó, hogy ezt az akadályt is legyőzted...Örök életedre vésd az eszedbe a jó dolgokat, amik a nehézségekből születtek. Ezek bizonyítják, hogy erős vagy és önbizalmat adnak, hogy ezután bármilyen akadályt át tudj ugrani...

Múlt

A múlt egy tátongó lyuk. Megpróbálhatsz elfutni előle, de minél inkább futsz, annál mélyebbé lesz mögötted, a sarkadban lohol. Az egyetlen esélyed, ha megfordulsz és szembenézel vele. De ez olyan, mint ha a szerelmed sírjába bámulnál vagy egy pisztoly száját csókolnád, amíg a golyó sötét fészkébe húzódik, készen, hogy végezzen veled.

Sors

Van egy személyes történeted, amit be kell teljesítened, és kész. Nem számít, hogy a többiek támogatnak, bírálnak, átnéznek rajtad vagy elviselnek: azért csinálod, amit csinálsz, mert ez a sorsod ezen a földön, ez minden örömöd forrása.

Gondolatok

Éjjel, amikor az ember nem alszik, a gondok megsokszorozódnak, megnövekednek, ahogy halad előre az idő, úgy sötétülnek el a holnapok, a legrosszabb a nyilvánvalóval válik egyenlővé, többé semmi nem tűnik lehetségesnek, legyőzhetőnek, semmi sem tűnik megnyugtatónak. Az álmatlanság a képzelődés sötét oldala. Én ismerem ezeket a komor és rejtélyes órákat. Reggel az ember zsibbadtan ébred, addigra a katasztrófa-forgatókönyvek túlzássá válnak, a nappal eltörli az emléküket, felkelünk, megmosakszunk, és azt mondjuk magunkban, menni fog. Néha azonban az éjszaka előrevetít valamit, néha az éjszaka tárja fel az egyetlen igazságot: az idő múlik, és a dolgok soha többé nem lesznek olyanok, mint voltak.

Örökké

Children of Distance - Örökké

Egyre kisebb lesz a szívem, egyre nagyobb rész hal el,

Nem tudok majd szeretni, félek, hogy ha majd szeretni kell

Szívtelen, minden fájdalmat eldobhatok,

Csak rámutatok a helyére, és azt mondom, hogy jól vagyok...

Sometimes.

Szólni sem mertem, mert a szemem gyanúsan égett, és féltem a könnyek lehetőségétől, ha esetleg ki merem nyitni a számat, biztosan kibukna rajta a fájdalom!

F*ck this shit.

- Már rég össze kellett volna szedni magam...hát nem mondhatom, hogy kapkodok. Mást se csinálok, mint sajnálom magam.
- Na és? Sajnáld csak, ha ez segít, és ne törődj senkivel. De aztán ne legyen bűntudatod amiatt se, hogy jól érzed magad. Vannak súlyosabb bűnök is a világban, mint hogy valaki boldog!

True.!

30 Seconds To Mars - Closer to the Edge

I am...

Tudod, hogy benned is van valami egyedülálló, akkor is, ha más nem tud róla. Elég, ha csak kitűzöd magad elé a célt, hogy jobbá válj!