Köszönöm Betti! :)

Sportolóként rájöttem, hogy a "küzdés" a legcsodálatosabb, amelyet csak el tudok képzelni. Ez a dolog arra késztet nap mint nap, hogy van feljebb, hogy van miért élni, hogy van az életnek értelme. Mi az, ami képessé tesz bennünket, hogy elérjük egy célt, esetleg álmokat? Csak ez a kis szó: akarom. Nincsenek leküzdhetetlen akadályok, csak emberek, akik nem hisznek az akadályok legyőzésében. Önmagunkkal vívni: a legszörnyűbb viadal, önmagunkon győzni: a legnagyobb diadal! Nyújtsd mindig a legtöbbet! Ne elégedj meg azzal, ami vagy! Próbálj meg az lenni, ami lehetnél! E gondolatok sokasága szokott cikázni a fejemben. Nem tagadom, egy párszor nekem is eszembe jutott az, hogy feladom, de ilyenkor önmagammal harcoltam, a szó szoros értelmében. Egy adott napon, adott körülmények között azt gondolod, korlátaid vannak. Majd eléred a határt, és azt mondod: "oké, ez a határ". Majd hirtelen egy kicsit tovább lépsz. A gondolataid hatalmával, az eltökéltségeddel, az ösztönöddel és a tapasztalatoddal nagyon magasan tudsz repülni. Minden apró kis lépés nagyon sokat jelentett számomra, mert ilyenkor még jobban tudatosult bennem, hogy egy lépéssel közelebb vagyok a célomhoz. A legtöbb elismerésem az edzőmé, Zsigáné Mezei Beátáé /Bettié/, aki mindig segített és kitartott mellettem. Voltak nehéz pillanatok, sírások, de nem hagyott cserben és a munkámat is megbecsülte. Kevés az ilyen ember, de én boldog vagyok már magával a tudattal is, hogy a Black Belt Fitness Center tagja lehetek. Az évek elteltével olyan kötelék alakult ki bennem, hogy szinte a 2. otthonomnak tekintem az edzőtermet. Sokszor elgondolkoztam azon, hogy el kéne mennem másik iskolába, de amint belemélyültem ezekbe a dolgokba, akkor tudatosult bennem minden. Itt van mindenem és mindenkim. Az edzőm, a csapatom, a múltam, a jelenem, s talán a jövőm...