Én megtettem, és te...?

Nagyon sok minden kavarog most bennem. Az érzések magukkal ragadnak, s nem engednek. Tudom, hogy nincs olyan, hogy tökéletes. Próbálok az átlagon felül teljesíteni, s ez visz olyan állapotba, ami nem a legszerencsésebb. Kemény versenyidőszakon leszünk túl. Vasárnap lesz az első, Budaörsön. Nagyon sok kitartás kell ahhoz, hogy elérd a célodat, s ezt én magam tudom tanúsítani. Nem volt könnyű, de már látom a fényt az alagút végén. Van miért reménykedni. Csak a célom lebeg a szemem előtt, s nem vagyok hajlandó feladni, még akkor sem, ha már mindenki azt mondja, hogy hagyd már abba! Mint mindenki másnak, nekem is vannak álmaim, s szeretném őket az életem során valóra váltani. Nem vágyok sok mindenre. Világ életemben csak 1 dolgot akartam...azt, hogy egyszer felnézzenek rám. Sokan erre vágynak, tudom nagyon jól. Az edzéseim nagyon kemények voltak, s így a csapatom élére kerülve meg kellett tanulnunk egymástól tanulni, s megbecsülni a másikat, még jobban, mint eddig. Voltak fagyos pillanatok, könnyfakasztó élmények, öröm, s a legfontosabb a kitartás. Egy a célunk: a legjobbat kihozni önmagunkból. Nekem a legnehezebb az volt, hogy elfogadjam önmagamat...addig nem lesz az ember megelégedve a teljesítményével, amíg önmagával sincs teljesen megelégedve. Peregnek a percek, s egyre csak fogy az idő, de próbálj meg minden tőled telhetőt kihozni. S amikor lefeküdni készülsz egy hosszú nap után, gondold át a napod, hogy megcsináltad e azokat, amiket szerettél volna? Konkrétan nekem már az furcsa, ha izomláz nélkül fekszek le. :) Merj önmagadban hinni. Szabtam magamnak határokat és arra törekszem, hogy túllépjem ezeket a határokat. Magamat feszegetem a siker érdekében. :) De elmondhatom, hogy sikerrel. Nagyon nagy utat tettem meg pár hónap alatt.  Ne feledd, előbb fogadd el önmagad olyannak, amilyen valójában vagy.